Orbán azon kevés európai politikusok közé tartozik, aki tudja, hogy a posztnemzeti Nyugat önmagát pusztítja el – írja a The American Conservative hasábjain Rod Dreher.
„A miniszterelnök feltűnése a CPAC-en a magyar konzervativizmus egyre nagyobb befolyására utal az amerikai jobboldalon” – írja Orbán Viktor dallasi fellépéséről a The American Conservative hasábjain Rod Dreher amerikai író. A szerző mások mellett azért is utazott Dallasba a héten, hogy meghallgassa a magyar miniszterelnök beszédét az amerikai jobboldal nagyrendezvényén.
„Létfontosságú, hogy mi, konzervatívok jobban értsük a magyar helyzetet, mint a kritikusok” – szögezi le Dreher, aki szerint
Egykori munkahelye, a The Dallas Morning News sem kivétel ez alól – állapítja meg szomorúan Dreher.
Az amerikai szerző szerint Orbán Viktor egyébként nagy hibát követett el, hogy a tusványosi beszédében a Jean Raspail-féle Szentek táborát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Dreher szerint az egész egyszerűen egy rossz könyv, de annyi haszna van, hogy jól megmutatja, milyen spirituális üresség jellemzi a civilizációjuk megvédésére képtelen európai eliteket. „Csak azért ajánlom Raspail könyvét, hogy átérezzék, miről van szó. Ugyanezt el lehet olvasni Michel Houellebecq 2015-ös, nem rasszista könyvében, a Behódolásban, csak kevésbé élesen definiálva” – összegez Rod Dreher.
Dreher szerint Amerikában egyébként nem olyan rossz a helyzet, mint Európában, de azért nem is túl rózsás. „Amit az amerikai olvasóknak meg kell érteniük, az az, hogy
Európát egy olyan politikai osztály kormányozza, amelyik mélyen magába szívta azokat az értékeket, amelyek Amerikában csak az egyetemeken, nagyvállalatoknál és más woke intézményeknél érvényesülnek”
– írja Rod Dreher.
A szerző megvédi Orbán beszédét, sőt, bizonyos szempontból a „faj” szó használatát is, ami szerinte civilizációs értelemben történt, bár valóban jobb lett volna, ha inkább meg sem történik. „Orbán, aki jól tudja, hogy jól látszik az USÁ-ból, és aki jól tudja, hogy egy olyan nyugati médiával áll szemben, amely minden szavát a legrosszabb értelemben akarja kiforgatni, nem engedhet meg magának ilyen hibákat” – állítja Dreher.
Az író szerint az amerikaiak nem nagyon értik, hogy az európaiak számára mást jelent a nemzet és a rassz fogalma, mint nekik. „Franciaországban – a Forradalom, egy újabb felvilágosult rezsim után – olyan erős érzések fűződnek az állampolgárság univerzalitásához, hogy a kormány nem gyűjt etnikai alapú adatokat. Persze mi sem egyértelműbb, hogy Franciaországnak óriási problémája van a harmadik világból érkező migránsok asszimilációjával, különösen a muszlimokéval, akik identitásképző erőként tekintenek a vallásukra. Az, hogy Franciaország nem képes ezt felismerni, mivel az megsértené az univerzalista republikánus ideológiát, azt jelenti, hogy a kormányzó osztály képtelen annak megfelelően kezelni a világot, amilyen” – jelenti ki a szerző, aki szerint éppen ez jelent nagy lehetőséget a rendszerértelmiségiek által populistáknak nevezett politikusoknak, akik „nem tévednek el az ideológiai ködben”.
Ehhez kapcsolódik Dreher szerint, hogy Orbán gyakran beszél a Nyugat keresztény gyökereinek fontosságáról. Az természetesen igaz – írja –, hogy a baloldalon sokakat szólít fegyverbe, ha meghallják ezt, hiszen számukra a vallás fenyegetést jelent a liberális politikára nézve.
„Orbán Viktor azon kevés nyugati vezető egyike, aki érti, hogy a posztkeresztény, posztnemzeti Európa önmagát pusztítja el”
– jelenti ki Dreher.
Dreher felidézi, hogy Magyarország milyen sokat segít az üldözött keresztényeken. „A nyugati országok – még az állítólag keresztény Amerikai Egyesült Államok sem – egyáltalán nem foglalkoznak velük” – írja Dreher. A szerző emlékeztet, hogy Magyarország menedéket adott például Nikodémusz iraki keresztény püspöknek. Dreher szerint bizonyos értelemben még az iraki püspök is beletartozik Orbán „nemzetről” alkotott elképzelésébe, máskülönben nem engedte volna meg, hogy Magyarországon telepedjen le. De ez persze nem zavarja azokat, akik szerint Orbán rasszista, mint ahogy az sem zavarja a miniszterelnököt antiszemitizmussal vádlókat, hogy Budapestnél ma aligha van biztonságosabb város Európában a zsidók számára – jelenti ki Dreher.
Az amerikai író szerint nem utolsó sorban
azért olyan torz a nyugati médiakép Magyarországról, mert az ottani szerzők rendszeresen kihagyják cikkeikből azokat a dolgokat, amik nem illenek bele „a Narratívába”.
Például azt, hogy Márki-Zay Péter tavasszal felvállalta, hogy fasisztákkal van egy koalícióban – véli Dreher.
Esszéjében Dreher azzal az elterjedt állásponttal is vitába száll, hogy Orbán az ukrajnai háború ügyében Putyin oldalára állt. A szerző szerint a magyar miniszterelnök megértette, hogy a NATO „nyitott ajtók”-politikája igenis problémákat okozhat, és hogy Oroszország joggal ellenkezik. „Ez nem indokolhatja Putyin invázióját, de megismétlem, a narcisztikus amerikaiaknak meg kell érteniük, hogy nem mindenki ért egyet mindenben Amerikával” – húzza alá Rod Dreher. Mint ahogy azt is, hogy Magyarországnak vannak sérelmei Ukrajnával szemben, amik jelentős részben abból következnek, hogy itt más számít „nemzetnek”, mint a tengerentúlon. „Zelenszkij bátran áll ellen az orosz inváziónak, de ez nem állítja vissza Ukrajna szüzességét” – jelenti ki.
„Orbán érti, hogy az első számú kötelessége a magyar emberek képviselete, akik megválasztották őket. Nem a brüsszelieké. Nem a washingtoniaké.
Elég bátornak kell lenni ahhoz, hogy amerikai újságíróként Washington kényelmében és biztonságában élve hibáztassunk egy, a honfitársai jólétéért felelős európai vezetőt,
amiért olyan rossz ember, hogy nem akarja, hogy az ukrajnai szuverenitás kedvéért azok a hideg télben és a gazdasági válságban szenvedjenek” – írja Dreher a nyugati újságíróknak üzenve.
Végső soron Rod Dreher arra jut, hogy Európának mindenképpen meg kell majd küzdenie a migráció kérdésével, és ebben nem lehet középutat keresni. „Jót tenne az amerikaiaknak, bármennyire is védenek bennünket az óceánok, ha megértenénk, hogy mi forog itt kockán, a való világban. Ha nem tetszik, ahogy Orbán Viktor csinálja a dolgokat, akkor mi a javaslatod?” – teszi fel a végső kérdést Dreher Európa, Amerika és a szubszaharai Afrika népesedési kilátásaira mutatva.
Kiemelt kép: Mandiner
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Folytatódik a hadjárat az új kancellár ellen.
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
